Köszöntő 

Kedves Olvasó!

Alighogy lezajlott a koppenhágai klímacsúcs, és átmenetileg elcsendesedett az éghajlatváltozásról szóló világméretű eszmecsere, karácsony másnapján itt hazánkban máris éreztette az időjárás: egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy milyen furcsaságokat produkál mostanság a klímaváltozás. Rögtön szenteste után ugyanis a vízügyi szakembereinknek már a gátakon kellett lenniük, hiszen az évszakhoz képest szokatlan módon áradni kezdtek a folyóink. Immár harmadik hete folyamatos árvíz-és belvízkészültség van az ország egy részében, és amint az ár apadni kezdett, a szakembereknek a belvízzel kellett megküzdeniük. Én magam személyesen is tájékozódtam az országos helyzetről az Országos Műszaki Irányító Törzs vezérlőjében, és meggyőződhettem arról, mekkora területen és hány tucat szivattyúval kellett több millió köbméter vizet átemelni. Az év elején tehát a természet megmutatta, hogy most a víz az úr.

Hogy a víznél és az ünnepeknél maradjunk, egy kellemesebb hírrel is szolgálhatok Önöknek: tavaly ősz óta a tárca nemzeti parkjához tartozik a balatoni halászati feladatok egy része, és ennek kapcsán az ünnepek küszöbén úgy döntöttem: mostantól karitatív célokra ajánljuk fel azt a halállományt, amelyet természetvédelmi okokból kell lehalászni a Balatonból. A 25 tonna busából 100 ezer rászoruló lakhat jól, a szétosztásnál elsősorban az idősekre, betegekre, hajléktalanokra és nagycsaládosokra gondoltunk. Elsőként a Menhely Alapítvány pártfogoltjait láttuk vendégül egy jó busapörköltre, de jutott a halból azon nyírkátai település rászorultjainak is, akiknek az önkormányzat nem fizette ki a segélyt. Külön öröm számomra, hogy egy természetvédelmi feladatot egy karitatív céllal sikerült párosítani. A program tovább folytatódik, a tárca jótékonysági szervezeteken keresztül folyamatosan biztosít halat az arra rászorulóknak.

Hadd kanyarodjak vissza a klímavédelemhez még egy pillanatra: miközben Dániában klímapolitikai egyezségre igyekeztünk jutni a világ többi országával, itthon decemberben elindítottunk két fontos klímavédelmi projektet: a Klímabarát Otthon 2 pályázatot és az izzócsereprogramot. A Klímabarát Otthon Program korábban elindított panelpályázatán eddig csaknem 15 milliárd forintnyi támogatásról döntöttünk, közel 1000 lakóközösség javára. Ezt fontosnak tartom, hiszen – amint hírlevelünkben is olvashatják – a családi házak hőszigetelése hozza a legtöbb megtakarítást. Nemrég készült el az ország legnagyobb lakóházának energetikai felújítása az óbudai Szőlő utcában, ezzel a 886 lakásos ház fűtési költsége a felére csökkent.

És végül, de nem utolsósorban egy januárhoz illő, apróságnak tűnő, ám számunkra fontos természetvédelmi újdonság: ősztől nem lehet sózni a köztereket. A fák védelmében a tárca a járdák sózási tilalmáról már korábban döntött, ősztől pedig a parkokat és a játszótereket is más módon – homokkal, hamuval, faforgáccsal vagy kőzúzalékkal – kell majd csúszásmentesíteni. Ez fontos környezetvédelmi vívmány, hiszen a sózás miatt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni, a só a talajból számos fontos tápanyagot kiszorít, és bejut a felszín alatti vizekbe is. Aki teheti, már most óvja a fákat és a talajt, valamint a kutyák tappancsát azzal, hogy portája előtt só helyett más anyagot használ. Vigyázzunk együtt a környezetünkre!

Üdvözlettel:
Szabó Imre
miniszter

 
HÁZUNK TÁJÁN a környezetvédelem hírei Magyarországról

Árvíz után belvíz

Több, mint százezer hektárt borít már belvíz szerte az országban, a belvízzel elöntött területekből 60 ezer hektár a vetés-szántó. Nagyobb elöntések a Közép- és a Dél-Alföldön, valamint a Tiszántúlon alakultak ki. A védekezés napi költsége mintegy 70-80 millió forintra tehető. Az egyes folyószakaszok árvízvédelmi készültsége miatt sok helyütt le kellett zárni a belvízelvezető csatornák torkolati zsilipeit, és csak a szivattyú- telepeken tudják átemelni a fölösleges vizet. Jelenleg 113 szivattyútelep működik, és átlagosan napi 12 millió köbméter vizet emelnek át a folyókba. 16 vízgazdálkodási társulat, valamint 25 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget. A síkvidéki területek nagy részén a felső talajrétegek telítődtek, számolni kell a belvízi veszélyeztetettség további növekedésével. Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain jelenleg 1739 km hosszban van védelmi készültség érvényben, ebből III. fokú készültség 53 km hosszban van a Sebes-Körösön.

Tavasszal kezdődik a Tisza beregi gátrészének erősítése

Tavasszal kezdődik a Tisza beregi gátrészének erősítése Vásárosnamény és Lónya között. A 6,3 milliárd forint értékű beruházásra hétfőn írták alá a kivitelezői szerződést Nyíregyházán. A Tisza töltését 28 kilométer hosszan emelik meg és szélesítik, valamint folyószabályozási munkálatokat is végez- nek, illetve korszerűsítik a gátőrházakat és az árvízvédelmi szertárakat is. A Tisza beregi gátját átlagosan 50-100 centiméter közötti magassággal emelik meg a mostani töltésszinthez képest. A földsáncot szélesítik is, a gátkorona szilárd burkolatot kap, hogy árvíz esetén a védekezést segítő gépek közlekedése zavartalan lehessen. Az út nyáron kerékpárútként funkcionál majd, ami a turizmus szempontjából fontos. A több, mint hatmilliárd forintos fejlesztés javítja a szomszédos Ukrajna néhány településének, Haranglábnak, Csonka- papinak és Helyennek az árvízvédelmi biztonságát is, ezért a magyar beruházó egyeztette a projektet az ukrán társhatóságokkal. A beregi töltéserősítés 2012-re készül el.

A családi házak hőszigetelése hozza a legtöbb megtakarítást

Az épületenergetikai munkacsoport jelentése szerint egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának a három- negyedét a fűtés teszi ki. A meleg víz előállítására fordítódik az energia 11, míg főzésre a 7 százaléka. Az arányokból látható, hogy legtöbbet a fűtési energiából lehet megtakarítani, amelynek legfontosabb eszköze a hőszigetelés. A több, mint 4 milliós lakásállomány több, mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehűlő felülete a legnagyobb, hőszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 előtt épült családi házak a legrosszabbak energetikailag, és jónak csak a 2007 után épültek mondhatók. Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Az építéskori kivitelezési hibák és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény. A harmadik halmaz az olyan hagyományos techno- lógiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények haszná- lódtak el leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk.

Fele annyi energiát fogyaszt az ország legnagyobb lakóháza

Megújult energetikailag az óbudai Szőlő utcában lévő 886 lakásos ház, az ország legnagyobb lakóépülete, ennek eredmé- nyeként a fűtési költsége a felére csökken. A 10 emeletes paneles épületben az ablakcserét, hőszigetelést és napkollektorok felszerelését tartal- mazó felújítás költségének 40 százalékát a kerület állta, a támogatásból 1 millió euró európai uniós hozzájárulás. A Panel Plusz programból az állam része 33 százalék, míg a tulajdonosokra 27 százalék jutott. Ez utóbbit kamatmentes kölcsönből teremtették elő, a saját részt adó hitel kamatát is az önkormányzat állja. Az épület 315 méter hosszú, 15 lépcsőházból áll, 886 lakás van benne. A homlokzati panelekre 10 centiméteres hőszigetelés került, az ablakok pedig 5 kamrás műanyag profilból készültek. Miután a Főtáv kicserélte a hőközpontot, az így felszabaduló helyre került az 1.500 négyzetméter napkollektor puffertartálya. A tetőre szerelt napkollektorok adják a csapokból folyó – használati – meleg vizet, míg a fűtést továbbra is a Főtáv szolgáltatja. Az elért energiamegtakarítás 50 százalék lesz.

Kerékpárt kaptak a Zöld Kréta rajzpályázat ügyes kezű nyertesei

Lezárult a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Kréta rajzpályázata, a kreatív és ügyes kezű gyermekek egy-egy kerékpárt vihettek haza a díjkiosztóról. A zöldtárca szemléletformáló roadshow-ja 18 magyarországi helyszínre látogatott el szeptember és október között azzal a céllal, hogy interaktív kerekasztal-beszélgetés keretében tájékoztassa a pedagógusokat a zöldóvoda-, illetve az ökoiskola-hálózathoz való csatlakozás lehetőségéről. Ezzel párhuzamosan a gyerekek társasjátékban, kérdezz-felelek- ben, hulladékvadászatban, rajzpályázaton mérhették össze ügyességüket, valamint koncerteket, meseelőadásokat láthattak, hallhattak. Dr. Molnár József, a minisz- térium kabinetfőnöke egy-egy kerékpárt adott át annak a 18 gyermeknek, akik a legötletesebben örökítették meg a Zöld Kréta rendezvényen szerzett élményeiket.

Környezetközpontú gazdaságfejlesztési pályázatok
Mintegy 10 milliárd forint keretösszeggel környezetvédelmet szolgáló gazdaságfej- lesztési pályázatok jelentek meg, amelyekre 2010. március 1-jétől lehet jelentkezni. A környezetközpontú techno- lógia fejlesztésére mintegy 3 milliárd forint európai uniós pályázati forrás nyílik meg a vállalkozások számára környe- zetkímélő megoldások támogatására a Gazdaságfejlesztési Operatív Program- ban (GOP), illetve a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP). A környezetközpontú technológiai fejlesztés támogatásának célja, hogy a vállal- kozások technológiai fejlesztéseik által közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, azaz kimutathatóan növeljék az energia-, víz- és egyéb nyersanyag- használat hatékonyságát, csökkentsék a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyes- ségét. A 7 milliárdos keretösszegű hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés támogatásának célja a hulladék anyagában történő és ener- getikai hasznosításának elősegítése, a hulladékból származó másodnyers- anyagoknak és termékeknek egyre nagyobb mértékű piaci megjelenítése, valamint nyers- és alapanyagként történő felhasználása, továbbá a hulladék- égetéskor felszabaduló energia költség- hatékony kinyerése és hasznosítása.

Újabb harminc telephelyet ellenőrzött a Zöld Kommandó

Tavaly az év utolsó hónapjaiban tovább folytatódtak a 2009-es Zöld Kommandó akciósorozat helyszíni ellenőrzései, amelyek célja az illegális autóbontók felszámolása. Az utolsó őszi hónapban 31 telephelyet ellenőriztek a zöldható- ságok, ebből 2 helyszínen azonnal megtiltották az illegálisan végzett hulladékkezelési tevékenységet. Az akció tavaszi indulása óta több mintegy 12 ezer tonna hulladékra közel 310 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek. November végéig összesen 409 helyszíni szemlét tartottak a hatóságok, ebből 164 önálló, 245 Zöld Kommandós ellenőrzés volt. Május és november között a zöldhatóságok 49 esetben azonnal megtiltották az illegális tevékenységet, 5 esetben fordult elő környezetkárosítás, környezet-veszélyeztetés. Az ellenőrzések kapcsán kötelezés, bírság kiszabása további 157 esetben, büntetőeljárás kezdeményezése pedig 4 esetben várható. November végéig mintegy 12 ezer tonna hulladékra közel 310 millió forint bírságot szabtak ki a felügyelőségek.

Kiépült a szentendrei Pannóniatelep csapadékvíz elvezető rendszere

Közel 500 millió forintos beruházással kiépült a szentendrei Pannóniatelep csapadékvíz-elvezető rendszere, a beru- házás 442 millió forint uniós támo- gatással valósult meg. A fejlesztésnek köszönhetően Szentendre déli részén megindul az infrastrukturális fejlődés, és mintegy 2.500 lakos ingatlana lesz értékesebb – mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a projektet lezáró sajtótájékoztatón. A terület lényegében vízszintes, mélyen fekvő öblözet. Az elmúlt években a hiányzó csapadékvíz-elvezető hálózat miatt a kertek és a pincék sokszor elvizesedtek a csapadékos hónapokban, és a tűzoltóság segítségével kellett a terület vízmentesítését megoldani. A terület rendezése érdekében első lépésként az önkormányzat megépítette, felújította az ott húzódó gátszakaszt, mely megoldást jelent a Dunán jelentkező magas vízállások idején, jelen projekt befejeztével pedig megindulhat a területen végigfutó utak, utcák felújítása.

Elkészült Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási terve

Egy hosszú tervezési folyamat végén, sok száz szakember munkájának eredmé- nyeként és több ezer, a társadalom különböző érdekeltjeinek véleményét tükröző észrevétel figyelembevételével elkészült Magyarország első, a Víz Keretirányelv előírásai szerint össze- állított vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A terv tartalmazza a felszíni és felszín alatti vizek jellemzését, az azokat érő terhelések és hatások elemzését, a monitoring- eredményeket, a védett területek és a víztestek állapotértékelését, a vízhaszná- latok gazdasági elemzését, valamint a környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedések programját. Ez utóbbiban olyan, a célok eléréséhez szükséges intézkedések szerepelnek, melyek szakmai szempontból megvaló- síthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket, és nem elviselhetetlenül költségesek a társadalom számára.

Készül a Duna Stratégia
Célegyenesbe ért az Európai Duna Stratégia magyarországi előkészítése, Magyarország felkészült a Duna menti együttműködés integráló szerepének betöltésére. A Duna védelme átfogó stratégiájának kidolgozása kezdődött meg 14 ország részvételével, Európai Duna Stratégia néven. A formálódó koncepció eredményeként a "Duna Régió" várhatóan közös európai fejlesztési és kutatási térséggé alakulhat 2014-től, az új uniós költségvetési periódustól. Magyarország éppen ezért kiemelt feladatként kívánja kezelni a kérdést a stratégia tervezett elfogadása idején, 2011 első félévében az EU soros elnökeként. Az érintett tárcákon kívül részt vesznek többek között a régiók, a szakmai szervezetek és a tudományos intézmé- nyek képviselői is. A projektgyűjtés eddigi eredményeként a civil és a gazdasági oldal, valamint a szakmai szervezetek együttműködésében több, mint 300 projektjavaslat készült. A fejlesztési igények között környezetvédelmi, vízügyi, közlekedésfejlesztési, fenntartható turisz- tikai fejlesztések és az örökségvédelem tematikus programjai jelentek meg.

25 tonna balatoni hal karitatív szervezeteknek

A zöldtárca kabinetfőnöke karácsony előtt busapörköltet osztott csuszatésztával a Menhely Alapítvány VIII. kerületi nappali melegedőjében. Az étel abból a 25 tonna, közel 10 millió forint értékű, Balatonból kifogott halból készült, amelyet Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter karitatív szervezeteknek adomá- nyoz. A balatoni halállomány nem őshonos fajainak (busa, amur, angolna) "lehalászása" fontos természetvédelmi feladat, amelyet a tárca most karitatív céllal párosít: a 25 tonna halból mintegy 100 ezer rászoruló lakhat jól. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium decemberben 2 tonna halat juttatott el Balaton környéki szeretetotthonokhoz, nagycsaládosokat, időseket, hajléktalan- okat támogató szervezetekhez, fogyaté- kosokkal, pszichiátriai betegekkel foglal- kozó intézményekhez. A zöldtárca januárban további 800 kg balatoni halat küldött azon nyírkátai rászorulóknak, akik az önkormányzattól nem kapták meg a segélyüket.

Klímavédelmi csomag a zöldtárcától

A Klímabarát Otthon Program részeként a zöldtárca decemberben pályázatot írt ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazásá- ra, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására a kibocsá- tásikvóta-bevételekből. Az előző, panel- épületek klímabaráttá tételére kiírt pá- lyázatra eddig több, mint ezer lakóközös- ség nyújtott be pályázatot, és már csaknem 15 milliárd forintnyi támogatás- ról született döntés. A tárca ugyancsak a klímavédelmi csomag részeként elindí- totta az izzócsereprogramot, következő lépésként pedig a Klímabarát Intézmény Programot hirdeti majd meg közintéz- mények energiahatékonysági felújítására, és a tervek között szerepel klímaerdő telepítése is.

Felső-Csertés: magyar kérdések a bánya hatástanulmányához

A zöldtárca elküldte Romániának hazánk hivatalos álláspontját a Felső-Csertés mellé tervezett bányaberuházás előzetes vizsgálatával kapcsolatban. A zöldtárca egy 74 kérdést tartalmazó anyagot állított össze arra vonatkozóan, hogy a beruhá- zónak milyen tartalmi elemekre szüksé- ges kitérnie a hatástanulmány elkészí- tésekor annak érdekében, hogy abból a tervezett beruházás határon átterjedő környezeti hatásai megítélhetőek legye- nek. Hazánk többek között felhívja a román fél figyelmét, hogy dolgozzanak ki a cianidos kezeléssel kapcsolatos tervet (beleértve a zagytározóban lévő cianid- tartalmú anyagot is), részletesen elemezzék a cianidmentesítés módját, pontosan térjenek ki a betartandó határértékekre, illetve a vonatkozó európai uniós és más nemzetközi szabályozás előírásaira. A tárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít minden olyan környező országbeli beruházásra, amely Magyar- ország területét környezetvédelmi szem- pontból hátrányosan érintheti.

Gábor Dénes-díj dr. Dékány Imrének

Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára Gábor Dénes-díjat adott át dr. Dékány Imre, akadémikus, vegyésznek Budapesten a Parlamentben. A műszaki-szellemi élet egyik kiválósága a kémiai környezet- védelem és a nanotechnológia területén végzett kiemelkedő kutatási tevékeny- ségéért részesült elismerésben. Dr. Dékány Imre maradandót alkotott a kohászat, a szénhidrogén-bányászat, a nanotechnológia, a hadiipari, a polgári környezettechnológia és az egészségügy területén. Nevéhez mintegy negyven nagy jelentőségű találmány fűződik. Csupán munkáságának, könyveinek, cikkeinek tudományos felsorolása is több tucatnyi oldalt tesz ki, bizonyítva azt, hogy az akadémikus nem csupán zseniális gondolkodó, hanem megszállott tudós ember is.

Rekultiválják Közép-Békés kilenc bezárt szeméttelepét

Másfél milliárd forintért rekultiválják kilenc közép-békési település már bezárt hulla- déklerakóját. A többek között Békés- csabát, Szarvast, Gyomaendrődöt és Kondorost érintő program segítségével közvetlenül a telepek szomszédságában élő kétezer, de tágabb értelemben 115 ezer ember életminőségét javítják a beruházással. A pályázatot a Környezet, és Energia Operatív Program (KEOP) keretében száz százalékosan finanszí- rozzák, a konzorcium már csak arra vár, hogy a második körös pályázatukról döntsön a közreműködő szervezet. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a következő esztendő második felében megkezdődhetnek a beruházások, amely- ek során megszüntetik a korában lerakott hulladékok káros hatásait, és javítják a szeméttelepek környezetét is.

Két új hulladéklerakó Szabolcsban

Január első napjaiban megkezdte működését a 35 millió euró, azaz mintegy 9,5 milliárd forintos költségből megépült kisvárdai és nagyecsedi hulladéklerakó. A mintegy 34 milliárd forintos északkelet-magyarországi környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási nagyprojekt első üteme több mint 200 települést és közel 600 ezer embert érint, és az országban az elsők közt teremtette meg a modern hulladékgazdálkodás és a szelektív hulla- dékgyűjtés alapjait. Az egyelőre próba- üzemben működő regionális depóniák összesen 330 ezer köbméter hulladék befogadására alkalmasak, s megfelelnek az uniós és hazai környezetvédelmi jogszabályoknak. A modern lerakók azt a hat korábbi szabolcsi hulladéktelepet váltották ki, melyek csak december 31-ig rendelkeztek meghosszabbított, ideigle- nes működési engedéllyel. A 229 szabolcsi és a 11 borsodi települési önkormányzat által alakított megyei szilárdhulladék-gazdálkodási társulás 2004-ben nyújtott be pályázatot egy korszerű hulladékkezelési program megvalósítására.

Szennyvízberuházás Székesfehérváron

Európai uniós támogatással, nettó 8,5 milliárd forintos költséggel 2013-ra teljessé válik Székesfehérvár csatorná- zottsága, és kiépül a szennyvízelvezetés Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen; a nagyprojekt gyakorlatilag zöld utat kapott. A projekt költségeinek több mint 75 százalékát nyerték el a megvalósításra összefogott települések. A munka ered- ményeként 200 kilométernyi csatorna- hálózat épül ki, s az érintett településeken 6544 ingatlan szennyvízelvezetése való- sul meg. A három faluban keletkezett szennyvizet a székesfehérvári szennyvíz- tisztítóban kezelik majd. Székesfehér- váron 2734 ingatlant köthetnek a hálózatra, a város eddig csatornázatlan területein, az Öreghegyen, a Fekete hegyen, a Ráchegyen, a Búrtelepen, Csalán és Börgöndön. A munka még az idén megkezdődik. Mivel a települések a Velencei-tó érzékeny, illetve fokozottan érzékeny vízgyűjtőjén helyezkednek el, a fejlesztéssel lehetővé válik a tó vízminőségének megóvása, s javul az érintett helységekben élő mintegy 17 és fél ezer lakos életminősége.

5 milliárd forintos szennyvízprojekt a Kelet-Nyírségben

Újabb fontos szakasz zárult le a mintegy 5 milliárd forint összértékű Kelet-Nyírségi szennyvízelvezetési és -tisztítási projekt előkészítésében. Elkészült a megvalósít- hatósági tanulmány és a költség-haszon elemzés, így megkezdődhetnek az enge- délyezési eljárások, illetve kidolgozhatják a második fordulós pályázatot. Lezárult a Víziközmű Társulat szervezésének első szakasza, a 4.577 beruházással érintett ingatlanból 4.036-nak a tulajdonosa írta alá a belépési nyilatkozatát, ami közel 90 százalékos arány. Az Apagy, Napkor, Nyírtét, Ófehértó, Magy, Nyíribrony, Ramo- csaháza, Baktalórántháza településeket érintő beruházásnak köszönhetően a társulás területén a szennyvízcsatornával ellátott lakóegységek száma 1.138-ról 5.657-re, a létrehozandó biológiai tisztító kapacitás pedig 1.450 m3/nap értékkel nő. A munkálatok várható 2013-as befejeztével csökken a talaj és a talajvíz szennyezőanyag-terheltsége, valamint nő az érintett települések lakosságmegtartó ereje.

1,2 milliárd forintos természetvédelmi projekt indul a Hortobágyon

Három természetvédelmi részprogram megvalósítására használhat fel 1,2 milliárd forint uniós forrást a Hortobágyi Nemzeti Park; a projektek idén tavasszal indulnak, és várhatóan két év múlva fejezik be azokat. A kétéves program keretében 23 kilométernyi veszélyes távvezetéket váltanak fel földkábellel, 50 kilométeren védőkerítést építenek ki a 33-as főút mentén. Élőhely-rekonstrukciós fejlesztéseket valósítanak meg, és a vizes élőhelyek megőrzésével a haltermelés jövőjét is biztosítani kívánják. Élőhely-rekonstrukciós fejlesztésekre 550 milliót költhetnek, ebből komplex tájrehabilitációt is megvalósítanak. Ennek keretében mintegy 300 kilométer használaton kívüli gát- és csatornarendszert számolnak fel, továbbá Európa vízimadarakban egyik leggazdagabb élőhelye, a Hortobágy Öregtavak rekonstrukcióját is elkezdik.

Szabályoznák a házi kedvencek tartását és forgalmazását

Szabályozná a kedvtelésből tartott állatok tartását és forgalmazását a kormány, hogy a házi kedvenceket a lehető legmeg- felelőbb körülmények között tartsák, az állatok egészségesek legyenek és jó kondícióban maradjanak. Állatkeres- kedést csak engedéllyel lehetne nyitni, jóváhagyott működési szabályzatra is szükség lenne, és évente egyszer a hatóság kötelezően ellenőrzést tartana. Várhatóan szigorúbb és egyértelműbb szabályok vonatkoznak majd az állatok forgalmazására, például nem forgalmaz- ható majd olyan állat, amely a szülői gondoskodás nélkül nem képes önálló életre. Kutyát nem lehet állandó jelleggel tíz négyzetméternél kisebb területen, madarat kör alakú kalitkában, halat pedig gömb alakú akváriumban tartani. A rendelettervezetben szerepel az is, hogy patás állat és kutya kivételével nem lehet kikötni az állatokat. A rendelet várhatóan 2010. március 1-jén lép hatályba.

Ősztől nem lehet sózni a köztereket

Szeptember elsejétől nem lehet konyha- sóval csúszásmentesíteni a köztereket: a környezet védelme érdekében a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszás- mentesítését szabályozza a kormány. A konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket és az épített környezetet, ezért ehelyett olyan alternatív környezet- barát megoldásokat kell alkalmazni, mint például a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva. A kormány- rendelet ugyanakkor nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas. Már most, 2010. január 1-jétől életbe lépett ugyanakkor az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsér- tése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet.

 
KITEKINTŐ hírek az Európai Unióból és a nagyvilágból

Romániai civilek Brüsszelhez kívánnak fordulni Verespatak ügyében

Brüsszelhez kívánnak panasszal fordulni a romániai civil szervezetek amiatt, hogy a bukaresti hatóságok a szaktárcák "feje fölött", azaz a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) készülnek dönteni a Verespatakra tervezett színesfémbánya ügyében. Traian Basescu államfő nemrég azt nyilatkozta: a nemzetbiz- tonsági kérdésekkel foglalkozó CSAT dönt majd a Verespatakon tervezett aranybánya-beruházásról. Az erdélyi Krónika szerdai számában jelezte: a Jogi Forrásközpont tizenhárom más – közöttük számos erdélyi magyar – civil szervezet nevében közleményben szólította fel Basescu államfőt és Adrian Videanu gazdasági minisztert: vonják vissza korábban tett bejelentésüket, miszerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányaberuházása kapcsán a nemzetbiz- tonsági kérdésekkel foglalkozó testület fogja kimondani a végső szót. A civilek emlékeztetnek, hogy a romániai jog- gyakorlatba is átültetett európai uniós szabályozások alapján a bukaresti hatóságok kötelesek az illetékes minisz- térium útján – esetleg az igazság- szolgáltatás fórumai révén – felmérni a projektnek a környezetre gyakorolt hatá- sát, de ezt semmiképpen sem tehetik a védelmi tanács közreműködésével.

Árvízvédelmi rádiós hálózatot építenek ki Kárpátalján

A Tisza-völgyi árvízvédelmi program keretében nagy sebességű rádiós hálózat kiépítését kezdték el Kárpátalján, amely a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő területéről továbbít megbízható módon információkat. A hálózat gerince a Técsőn kiépülő árvízvédelmi központot köti össze a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer ungvári adatgyűjtő és -feldolgozó köz- pontjával. Ebbe a rendszerbe lesznek bekapcsolva az egyes járások vízgaz- dálkodási központjai. A Munkács és Ungvár közötti árvízvédelmi rádiós hálózatot decemberben helyezték üzembe. A tervek szerint a jövő év elején építik ki a Técsőt, Nagyszőlőst és Beregszászt Ungvárral összekötő rádiós hálózatot. Az új adattovábbító rendszer lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai folyókon létesített automatikus megfigyelő és adatgyűjtő állomásokon a nap huszon- négy órájában működő videokamerákat helyezzenek el, amelyek áradás esetén kulcsfontosságú adatokat szolgáltatnak az operatív döntések meghozatalához.

Zöld uniós fővárosokat is keres az EU

Az idei évtől nemcsak kulturális, hanem környezetbarát, zöld "fővárosa" is van az Európai Uniónak, és az Európai Bizottság már keresi azokat a városokat, amelyek 2012-ben és 2013-ban Európa Zöld Fővárosai lehetnek. A díj azokat a városokat részesíti elismerésben, amelyek élen járnak a környezetbarát városi életmód kialakításában. A díj első nyerteseként idén Stockholm, majd jövőre Hamburg viselheti a címet. Ugyanakkor máris versenybe lehet szállni a 2012. és 2013. évi díjért, melynek célja elősegíteni, hogy az európai városok kellemesebb, egészségesebb, élhetőbb lakóhelyekké váljanak. Az Európa Zöld Fővárosa címért minden, legalább 200 ezer lakosú város pályázhat a 27 EU-tagállamban, a tagjelölt országokból (Törökország, Macedónia, Horvátország), valamint az Európai Gazdasági Térség (Izland, Norvégia, Liechtenstein) orszá- gaiból. Azon országok esetében, ahol egy város lakossága sem éri el a 200 ezret, az ország legnagyobb városa pályázhat. A jelentkezési határidő február 1.

Melyik a legzöldebb város?

San Francisco és Amszterdam környezetvédelmi vetélkedésbe kezdett az internet segítségével arról, hogy melyik nagyváros a leginkább természetbarát. Az amerikai és a holland nagyváros polgármesterei a közlemúltban indították el a zöld versenyt, miközben csatlakoztak a Cisco technológiai óriáscégnek a világ nagyvárosaihoz intézett felhívásához, hogy egyesüljenek a globális felmelege- dés és egyéb környezeti bajok elleni küzdelemben. Amszterdamban egy online városi ökotérképet hoztak létre, amely láttatja az emberekkel, hogy ők és a szomszédjaik mennyire óvják bolygón- kat a hulladékok újrafeldolgozása, az energiatakarékosság és más területe- ken. San Francisco ökotérképe már májusban, a Föld Napján megszületett. A térkép láthatóvá teszi az emberek számára, hogy a szomszédjaik milyen jót cselekszenek másokhoz viszonyítva. Az amszterdami ökotérkép megszületésével online eszköz van annak a mérésére, hogy Amszterdam vagy San Francisco a "zöldebb". Az ökotérképek információt adnak arról is, hogy miként valósítsunk meg zöldebb városi életstílust.

A Világ legnagyobb szélfarmja épülhet New Yorkban

Gigantikus szélfarmot akar Michael Bloomberg, New York polgármestere a város tengerpartjára telepíteni. Bár a hatalmas szélturbinatelep a maga nemé- ben a világ legnagyobb parkja lenne, az általa termelt energia még így is a metropolisz energiaszükségletének alig egy százalékát fedezné csak. Az akár 3 milliárd euróba is kerülő szélfarmon kívül ezért egyéb eszközökre is szüksége lesz az amerikai nagyvárosnak, hogy energiafelhasználását környezetkímé- lőbbé tegye. Bloombergnek azonban mindenekelőtt az a feladata, hogy legyőzze a szélpark ellenzőit, akik szerint a szélturbinák tönkreteszik a tengerre nyíló kilátást.

A CIA kémműholdas adatokkal segíti a klímavédelmi tudósokat

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kémműholdas és egyéb titkos berendezésekkel rögzített adatokkal segíti a klímavédelmi tudósok munkáját. Az ország vezető tudósai és kémei együttműködnek a klímaváltozás összetett folyamatainak feltérképezésé- ben, egyebek között a felhők és gleccserek, a sivatagok és trópusi erdők tanulmányázásában. A tudósok és a hírszerzők a közös munka egyik első elemeként már tavaly elkezdték vizsgálni az Északi-sark jégtakarójáról felderítő műholdakkal készített nagy felbontású felvételeket. Az erőfeszítések célja az volt, hogy kiderítsék, mi tekinthető szokásos nyári olvadásnak, illetve a globális felmelegedés következményének. Elkép- zelhető, hogy előrejelzéseket lehet majd készíteni a jéghelyzet alakulásáról. Az együttműködés – amelyben mintegy 60 tudós vesz részt – jórészt titkos keretek között zajlik, az Egyesült Államok ugyanis nem akarja felfedni valós vagy lehetséges ellenségei előtt, hogy milyen kémműholdakkal és egyéb megfigyelő képességekkel rendelkezik.

Szlovák-magyar internetes madártani adatbázis

A határ menti területeken élő madarak védelmét szolgálja majd a tervezett közös szlovák-magyar online madártani adat- bázis. A védett madarak élőhelyének azonosításakor mindkét országban találtak olyan területeket, amelyeket ugyan kettéoszt a határ, de jellegüket tekintve egységet alkotnak. Az ezekről a területekről kapott adatok segítségével a szakemberek könnyebben dönthetnek a madarak védelmét és életfeltételeinek javítását célzó intézkedésekről. Az internetes ornitológiai adatbázis nagy segítséget nyújthat a hivataloknak is a különböző beruházásokról és fejlesztési tervekről való döntésben. A 2010 augusztusáig tartó programban az SOS/Birdlife Slovensko és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü- let mellett részt vesz a Szlovák Tudományos Akadémia is. A program megvalósítása hozzájárul a területek jobb megóvásához és egyedülálló interaktív online terméket hoz létre, amely a szomszédos országok közötti együttmű- ködés mintaprojektjének számít az Európai Unióban.

Biodiverzitást kutató ENSZ-szerv felállítását javasolta Angela Merkel

A biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozó ENSZ-szerv felállítására tett javaslatot Angela Merkel német kancellár a biológiai sokféleség évének megnyi- tórendezvényén. A "klímakancellárnak" is nevezett Merkel az ENSZ-év megnyitóján kifejtette: hasonló szervezetre gondol, mint a világszervezet Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), amely a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat összegzi időről-időre. "A biológiai sokfé- leség megőrzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem" – jelentette ki. Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is. Tudósok szerint a biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az ENSZ hangsúlyozza, hogy az erdők és lápok pusztulása révén az emberiség elveszíti ezek "ingyenes szolgáltatásait"": a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és a fűtéshez szükséges anyagokat.

WWF: 2009-ben is folytatódott a fajok tömeges kipusztulása

Bár több faj esetében is felderengett halvány reménysugár az év folyamán, az állat- és növényfajok tömeges kihalása alapvetően változatlanul folytatódott 2009-ben – értékelte az évet a Természet- védelmi Világalap (WWF) szakértője, Volker Homes. A WWF szerint a fajok pusztulásának fő előidézői változatlanul a természetes élőhelyek tönkretétele, a klímaváltozás, a terjedő orvvadászat, valamint a természet erőforrásainak túlzott ütemű kiaknázása. A természet- védelmi szervezet szerint az Európai Unió kitűzött célja, a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő megállí- tása nyilvánvalóan nem teljesült. A WWF a 2009. év nagy vesztesei között tartja számon a tigrist, a jegesmedvét és az orrszarvút, a nyertesek között pedig az elbai hódot, a hiúzt és a Kelet-Oroszország hegyvidéki tajgáin és erdeiben élő amur leopárdot; igaz, ez utóbbinál három utód világra jötte is jó hírnek számít.

Madárnépszámlálás Bécsben

Felhívást kaptak a bécsiek, hogy számolják meg madaraikat. Január 6-án "A téli madarak órája" címmel első ízben mérték fel szisztematikusan a fagytűrő tollas jószágokat. Minden bécsi polgárt arra kértek, hogy egy szabadon választott helyszínen egy órán át jegyzéket készít- sen az ott megfigyelhető madarakról. A szórólapok segítségével az osztrák főváros lakosai nemcsak a feketerigót és a verebet, hanem a balkáni gerlét, a csuszkát vagy a tengelicet is könnyű- szerrel felismerhették. Az eredmények tudományos jelentőséggel bírnak majd, hiszen több száz madárbarát részvé- telével reprezentatívabb mintát lehet kapni, mintha csak néhány kutató botorkálna a hóban. A főváros környezetvédelmi osztálya ezért támogatja az osztrák madártani egyesületet a rendezvény lebonyolításában. A BirdLife Österreich igazgatója, Gerald Pfiffinger egy mintaetető-helyszínt is bemutatott a kampány kapcsán a bécsi városháza parkjában. Silótakarmány-állomások, ete- tőoszlopok és ráccsal védett talaj menti etetők hivatottak segíteni a madarakat a zord hónapok átvészelésében.

A nagy hideg nem cáfolja a globális felmelegedést
Szakértők szerint a Föld sok részén uralkodó nagy hideg nem cáfolja a globális felmelegedést, mely együtt jár a szélsőséges hőmérsékletek gyakoribbá válásával is – mindkét irányban. Peking- ben az elmúlt közel negyven év leghidegebb reggelét mérték a napok- ban, s nem volt akkora havazás sem 1951 óta, mint nemrég. Nagy-Britannia 1981 óta a leghosszabb lehűlési periódust tapasztalja, egyes helyeken közel 50 centis hó esett. Norvégiában mínusz 42 fokot mértek, s Floridában is fagy, ami ritkaságnak számít a narancsligetekben. Sokakban felmerült a kérdés, hogy ez a régóta nem tapasztalt hideg összeegyeztethető-e a globális felmelegedés tudományos konszenzus övezte teóriájával. Nos, a szakértők szerint nagyon is. A klímaváltozás ugyanis nemcsak a hőmérséklet emelkedő trendjét jelenti, hanem a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válását is – állítják a tudósok.

A só nem a járdára való

A német szövetségi környezetvédelmi hivatal környezetbarát alternatívákat javasol a fehér por helyett. A hólapátolás mellett murva, zúzalék, granulátum vagy homok kiszórása éppúgy csökkenti a csúszásveszélyt, ráadásul káros környe- zeti hatások nélkül – állítják. A sószórás következményei gyakorta csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. Egyrészt az út menti fák nem képesek elegendő vizet felszívni, másrészt a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít, és hatással van a mikro- organizmusokra is. Elsősorban a fasorokat alkotó fajok, például a juhar, a hárs és a gesztenye reagál érzékenyen a sóra. Németországban a pénzhiány miatt egyre több község már csak a veszélyes útszakaszokat sózza. Amúgy alig takarítják az utakat, és nem szórnak ki semmit – meglepő módon ez nem csak a környezetet védi, hanem még a balesetek gyakoriságát is csökkenti. Kutatások igazolják, hogy az autóvezetők a sózott, fekete utakon jóval gyorsabban hajtanak, mint az javasolható volna. Nem veszik ugyanis figyelembe, hogy a só gyakorta vékony csúszós réteget képez mind az úton, mind a fékbetéteken, és ezért akár meg is kétszereződhet a féktávolság.

A világ erdőségeit védi a Google
A világ erdőségeinek védelmét segíti a Google új technológiája, amely a műholdas felvételek elemzésével mutatja meg az erdőirtások helyét és területét. A technológiához szükséges hátteret a Google szerverei adják, a képek elem- zésével nemcsak a pusztulás mértékét, hanem a kivágott területek újratelepítését is nyomon lehet követni. A Google jótékonysági részlege a koppenhágai klímacsúcson mutatta be az erdőfigyelő szoftver prototípusát, amelyet később nonprofit szolgáltatásként tesznek elérhetővé.

 
 
ELÉRHETŐSÉGEINK

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Cím: 1011 Budapest, Fő utca 44-50.
Levélcím: 1394 Budapest, Pf: 351

Központi telefonszám: 457-3300
Fax: 457-3354

Véleményét, hozzászólását, kérdéseit ide várjuk: hirlevel@mail.kvvm.hu