Házirend Nevelési és oktatási programunk Ken programunk Beiskolázás Mérések
Iskolánk névadója
Bemutatkozás Vezetők Nevelőtestület Alapítvány Sportegyesület Diákönkormányzat

Cikkarchívum 2011.11.30.

Három gyöngy egy füzérre


Kétségtelen, Sándor Zoltán, a Széchenyi István Általános Iskola igazgatója sok mindennel foglakozik az intézményvezetői, és tanári munkája mellett. Egy biztos: nyughatatlan, állandóan azt keresi, hol tehet a közjó javára. Ezek a tevékenységei megosztják a közvéleményt. Hol elismerést, hol nem tetszést váltanak ki.


- Nemrég, magas szintű kitüntetésben részesült: a Máltai Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend tagjává választották. Engedje meg, hogy a www.10kerkult.hu elsőként gratuláljon a nemrég történt lovaggá ütéshez! Hol és mikor történt ez az esemény?

- Hadd kezdjem azzal, hogy ennek az elismerésnek elsősorban nem a külsőségei a lényegesek. Sokkal inkább a mögöttes erkölcsi érték a jelentős. Nem lettem más ember és nem is szeretnék más lenni! Nem leszek lovag Sándor Zoltán, a Jeruzsálemi Máltai Szent Lázár Ispotályos Katonai Lovagrend lovagja! Továbbra is Sándor Zoltán magánember maradok és teszem a dolgom a mindennapokban. Persze, hazudnék, ha azt állítanám, nem örülök az elismerésnek. A ceremóniára Salgótarjánban került sor idén október 25-én.
- Hogyan lehet valaki a rend lovagja? Valaki ajánlja a rend vezetőségének? - Sosem gondoltam, hogy valaha lovagrend tagja lehetek, és nem is tudtam, hogyan történik az ilyesmi. Lovaggá válni csak hiteles személyek által történő – személyes – ajánlással lehet. Erről jómagam is csak utólag értesültem. Hiszen egyszer csak a lovagrend részéről érkezett egy személyes megkeresés írásban, – Horváth Ádám nagyperjel úrtól – hogy vegyek részt meghívottként egy lovagrendi ülésen. Az első alkalommal felkértek, hogy mutatkozzam be a jelenlévő lovagrendi tagok előtt, és mutassam be, mivel foglalkozom a mindennapokban, a munkám során. Ekkor tudtam meg, hogy kik voltak az ajánlóim, akiknek köszönhettem, hogy egy év posztulási időszakot követően fognak majd dönteni a teljes jogú lovagrendi tagságomról. Két ajánlóm Simon M. Veronika Munkácsy-díjas festőművész asszony, valamint Gy. Simon Margit aneszteziológus és festőművész asszony volt. Nekik köszönhető az ajánlásom, hiszen ők régebb óta látták, ismerték a munkámat.

- Kik voltak a lovaggá ütési ceremónia résztvevői?

- A lovaggá avatás a salgótarjáni görög-katolikus templomban történt egy ünnepi istentiszteletet követően, melyen részt vett a nagyváradi Püspök úr, Tempfli Atya, valamint a Máltai Szent Lázár Lovagrend főkonzulja, az európai, és a magyarországi lovagrend főrangú tagjai. Őszintén meg kell valljam, hogy életem egyik legszebb napja emlékét őrzöm az avatásról, hiszen maga a ceremónia bensőséges, meghitt, felemelő, szívet-lelket melengető, emelkedett hangulatú ünnepi esemény volt, melynek pillanatát szívem mélyén őrzöm örökre.

A közjó

- Ha a fogalmat értelmezni akarom, két dolgot tehetek: előveszem a magyar nyelv értelmező kézi szótárát, vagy magam boncolgatom a szó rejtett birtokos szerkezetét. Egy dolog biztos: a közjó a közösség javára végzett jótékony munka. Egyetért ön ezzel?


- Alapjaiban igen, de szeretném kicsit bővebben is értelmezni! Előrebocsátom, hogy a reformkor nagyjai, elődeink példaértékű tevékenysége élete is segítheti az értelmezést. Iskolánk névadója gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar is írt erről a naplójában: „ Minthogy azonban az emberek együttműködésre és nem elzárkózó életre vannak teremtve, a tökéletesség felé vezető út csak az lehet, melyen az ember a KÖZJÓÉRT munkálkodhat.” Vagy éppen Kölcsey szerint: „Jót, s jól. Ebben áll a nagy titok!” – is lehetne a közjó fogalmának értelmezésére, melyeket magamra nézve útmutatásnak tekintettem mindvégig a pedagógusi munkám során. Ezt kiegészítendő én a következőkben látom a közjóért tenni akaró ember lényegét.

Szerintem a közjó az önzetlenségre épül. Megjegyzem, 2011 az „Önzetlenség Éve” az Európai Unió ajánlásával is. Az én értelmezésemben a közjó műveléséhez négy dolognak kell megvalósulnia:
* Az ember a saját szabadidejéből, önmagából, tudásából, tevékenységéből a közösség számára ajánljon fel ellenszolgáltatás nélkül bármit;
* Ez a fajta felajánlás mutasson túl a szűk családi körön, az illető családi életén. De megjegyzem, hogy annak ne menjen rovására.
* Lehetőleg ez a fajta tevékenység ne járjon nagy pénzmozgással, anyagi teherrel. De felajánlások, támogatások anyagi formában is megjelenhetnek benne.
* S mindezen önzetlen tevékenységek eredménye minél több ember javát szolgálja, s legyen számukra hasznos. S ne csak az egyén egyéni érdekét képviselje.

Azt gondolom, hogy ez a filozofikus, tudományos fejtegetés talán kellően körülírta, megmagyarázta a közjó fogalmát mindannyiunk számára. Klerikális körökben is hallani azt a népi bölcsességet is tartalmazó mondatot: „Nagyobb öröm adni, mint kapni.” S ahhoz, hogy ez így legyen, a jó szándékú és nagylelkű, őszinte szívvel tett felajánlások eredményezik ezt mind az egyén, mind a közösség számára. Megjegyzem, hogy jó érzés ezt megélni.


Az első gyöngy: dolgozók esti iskolája

- Kettős felelősséget látok e téren. Egyrészt a Széchenyi igazgatójakét felel a rendért, a használatért, másfelől az esti iskola vezetőjeként tanár társainak szakmai munkájáért. Mi motiválja ezt a dupla munkát?


- Az esti felnőtt oktatás itt Újhegyen szerintem helyénvaló, hiszen volt sok olyan tanítványom, aki nem tanult tovább érettségit adó intézményben, csak szakmai képzésben vett részt. ezzel párhuzamosan a társadalmi változások magukkal hozták a magasabb igényt a munkavállalás szempontjából is. Innen jött az ötlet, hogy az épület jobb kihasználtsága érdekében megszervezzem az esti felnőtt oktatást. 2003 óta működik a gimnázium iskolánkban, s azóta közel 350-380-an szereztek érettségit. „Önző módon” a kollégáimnak valamint nekem is mellékfoglalkozási, munkalehetőséget biztosít ez a fajta képzés, hiszen ugyanazokat a vezetői tevékenységeket kell végezzem, mint amit az általános iskola igazgatása során kell ellátnom. A pénzkeresésen túl a legnagyobb öröm ebben is az, hogy segíteni tudok másokon, megteremtve számukra a második esély lehetőségét magánéletükben, munkájukban.

A második gyöngy: templom az iskolában

- Hosszú évek óta megoldatlan az újhegyi katolikus hívők templomba járása, mivel a kerület ezen részén nincs templom, s úgy döntött, anno, helyet ad a vasárnapi istentiszteleteknek az iskola aulájában. Felidézné a történetet?

- Az előzmények 1986-ig nyúlnak vissza. A katolikus egyház folyamatosan kereste a lehetőséget, hogyan tudná a Kada utcai plébánia szűk lehetőségeit bővíteni. Így jutottak el egy közeli szállodába. Egy idő után ott megváltoztak a körülmények, s akkor kerestek meg engem. Mivel az iskola aulája vasárnap délelőttönként kihasználatlan volt, s az egyház vállalta a nyitva tartás költségeit, nem volt akadálya az istentiszteleteknek. Ennek mintegy 15 éve már.

Megjegyzem, ezzel együtt járt az is, hogy többféle felekezet is felfedezte az iskolánkat, s különféle kulturális, művészeti tevékenységekre igénybe veszik a lehetőségeinket. Példaként említeném a Dél-pesti Evangélikus Misszió filmklubjait, istentiszteleteit. Ezen kívül az adventista egyház szombatonként használja az aulát, s a hittan tantervi oktatása révén a református egyház is megjelenik az iskolánkban. Megemlíthetjük még a Palánta Gyermekmisszió jelenlétét és tevékenységét is. Talán nem szokványos, hogy egy állami intézményben ennyi egyházi esemény is jelen van, de szerintem ezzel nem követünk el vétséget, inkább több közösségnek adunk működési lehetőséget.
- Árulja el, ha nem titok, a Magyarok Szövetsége, jóllehet nem egyház, hogyan kerül be az iskola vérkeringésébe? Évzárón láttam képviselőiket, illetve magam is írtam cikket tavaly a tehetségkutató gála műsorukról.
- Korábbi helyükön meghiúsult a működésük, megkerestek, s befogadtam őket. Bizonyos méretékig önzetlen a segítség, de egy ponton túl egyfajta kölcsönösség alakult ki. Részt vettek a kemence-építésben, előadásokat tartanak, amikre Budapest minden részéből jönnek az emberek. Érdekes ez a kapcsolat, mert a nyitottság mögött van egy önkormányzati bevétel, van mellette egy közösség életben tartása, és nem mellékes a művészeti, kulturális életben való megjelenésük sem. Egyben a gyerekek nevelését, oktatását is segítik az iskolai munkánk során.
- Közjótétel-e, ha az iskola a tanítási időn kívüli szabad kapacitásait hitéleti célokra használja fel?
- Mindenképpen! Fiatal koromtól közel álltam és közel állok a valláshoz. Igaz, volt egy időszak, amikor megszakítottam a hitéleti tevékenységemet, de az is igaz, tizenkét éven át voltam presbiter a kispesti református gyülekezetnél. Ennél fogva az egyház megjelenését nem tekinthetem életidegen elemnek egy iskola életében! És mindazok a szülők, akik nálunk élik hitéletüket, továbbadják tapasztalataikat a gyerekeiknek, s ők például nagy eséllyel nálunk jelentkeznek hittan oktatásra. Meggyőződésem, hogy ez része a közjótételnek. Sőt, továbbmegyek! A katolikus egyház által szervezett nyári táborok 2004-től vannak az iskolánkban. A szülőknek ez alig kerül pénzbe, csak az étkezést kell kifizetni, a többit pályázatokból fedezzük az egyházzal közösen. Az idei évben 300 000 forinttal támogattuk őket, melyből sok-sok kulturális programot tudtak megvalósítani.

A harmadik gyöngy: hajléktalanok megsegítése

- Magam is tanúja voltam, sőt, meg is írtam két hajléktalan történetét. Őket ön segítette átmenetileg. Hogyan találkozott a hajléktalansággal, mint jelenséggel, s hogyan kapcsolódott be az értük való munkába?

- A hajléktalanokkal a baptisták által kerültem kapcsolatba. Megkeresett Vígh Attila, az itteni vezetőjük, hogy szeretnék bővíteni a működési területüket. Szeretnék, ha az étel-és ruhaosztást nem csak a kerület belső, központi részein végezhetnék. Nem volt akadálya, s a nyár folyamán 300 fő részére ruhát, 150 főnek pedig ételt osztottunk ki. Ez utóbbiban magam is részt vettem, húst és kenyeret vásároltam a saját pénzemen.
A hajléktalanokon való segítés, főleg, ha korábban tanítványaim voltak, szintén zsigerből jön. Meglehetősen sok vitát váltott ki, amikor is helyet biztosítottam két főnek is az iskolában. A szülők és a közvélemény is, nehezen fogadták el, hogy a minimális ellátásért cserébe a fiúk elvégeznek apróbb karbantartási munkákat, vigyáznak az iskola éjszakai rendjére. Felvállaltam a döntésemet, s amíg kellett, segítettem nekik; hiszem, hogy részem volt gondjaik megoldásában!
- Elégedett ember ön?
- Vannak dolgok, amiket, ha megoldok, örülök, s ilyenkor elégedett vagyok. De csak azzal az egy dologgal. Mert, egy adott, konkrét eset is képes számtalan kérdést felvetni, s amíg ezeket vagy nagy részüket nem tudom megválaszolni, nincs miért elégedettnek lennem. Nehezet kérdez, és úgy tudnék igazat válaszolni, ha azt mondom, igyekszem magam körül és magamban harmóniát teremteni. Békességet a munkámban és a lelkemben.

Írta: Oszvald György


vissza a hírek tartalomjegyzékéhez


 

A TANÉV FŐBB ESEMÉNYEI

CIKKARCHÍVUM
BEISKOLÁZÁS
GALÉRIA
KAPCSOLAT
TÉRKÉP

© 2007. Budapest Kőbányai Önkormányzat Széchenyi István Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola   Lap tetejére ^^